Míg a magyar néphitben ennek az ősi indoeurópai hiedelem- és rítusrendszernek a nyomai főként boszorkányhiedelemként éltek tovább, a boszorkányüldözéstől mentes szerb, bolgár, görög, román területeken a tündérkultuszt tisztább formájában találhatjuk meg.

A tanulmány részint a tündérhit még élő emlékeit mutatja be, részint a másodlagosan "elboszorkányosodott" magyar és balkáni hiedelmekből rekonstruálja a Balkán népeinek valamikori tündérkultuszát.

A legfontosabb fejezetek az emberek és tündérek mindennapi és rituális kapcsolatairól, a tündérvarázslók extatikus gyakorlatáról, a tündéreket megjelenítő rituális társaságokról és mindezeknek a boszorkányhiedelmekkel ötvöződött nyomairól szólnak. Ily módon fény derül a "boszorkányszombat"- és "boszorkánytársaság"-képzetek egyik fontos népi előzményére is.

Kapható: dracaena@citromail.hu